Zöld Magyarország Vidékfejlesztés

Zöld Magyarország

Vidékfejlesztés és agrárium

Olyan vidéket, és benne olyan mezőgazdaságot képzelünk el, ahol a hagyományok tisztelete és a legmodernebb technológiák egymással kiegészülve, egymást erősítve jelennek meg, és amely biztos megélhetést jelent a földből élő embereknek. Ahol az innováció a mindennapok része, ahol a digitalizáció,a robotizáció és a precíziós gazdálkodás az ágazat egészét segíti megújulni, hatékonyabbá, és ezen keresztül vonzóvá válni a fiatalabb generációk számára is. Az egyes térségek adottságaihoz igazodó helyi fejlesztési programokkal fokozatosan lehetővé kell tenni a vidéki térségek fejlődését, állandóan szem előtt tartva az éghajlatváltozással kapcsolatos és a fenntarthatósági szempontokat is. Elsődleges cél kell, hogy legyen az olyan ágazati politika, amely a vidéki közösségek és a mezőgazdaság szereplői számára hosszú távon kiszámítható és kiegyensúlyozott, jogbiztonsági garanciákkal védett fejlődési pályát garantál.

Többszörös kormányzati feladat a valódi létszükségletek kielégítéséhez szükséges mennyiségű tiszta élelem és ivóvíz, a vidéki táj gondozottsága, valamint a magas hozzáadott értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari többlettermelésünk exportképessége.

A vidékfejlesztésben az agrárium szerepe meghatározó, de nem kizárólagos, nem egyenlő a települések újjáépítésével és a mezőgazdaság támogatásával, hanem annál jóval több. Cél, hogy vidéken is emberhez méltó, teljes értékű életet élhessen mindenki.

Ahhoz, hogy unokáink is élvezhessék országunk természeti kincseit, hosszú távon is élhető helyet és termőföldeket adjunk örökül, most kell cselekednünk. Fel kell készülnünk az ökológiai és klímaválság lehetséges következményeire, a szennyezett vizek, a terméketlen talajok, a melegebbé és szárazabbá váló éghajlat okozta problémák mérséklésére. A szakpolitikai döntéseknek soha nem szabad szem elől téveszteniük az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat.

Összetartóbb országra van szükség – kötelességünk kiegyenlíteni az országon belüli súlyos gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket. A vidék- és agrárstratégiának hazánk érdekeit kell szolgálnia, felszabadítva a függésben élő emberek sokaságát, tisztességes megélhetést és elérhető szolgáltatásokat garantálva.

A 2021-2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitikával (KAP) összhangban erőteljesen támogatni kell a mezőgazdaság szereplőit, méltányos feltételekkel és a stabil gazdasági jövő lehetőségével. Segíteni kell a versenyképességük javítását. Tisztességes bevételek biztosítása mellett meg kell őrizni az agrárium kiemelt szerepét a magyar gazdaságban.

A mezőgazdaságnak figyelembe kell vennie a klímaváltozás kihívásainak való megfelelést, a tájak és a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát, és képesnek kell lennie elegendő mennyiségű, elérhető árú és jó minőségű élelmiszerek előállítására az egészség és a természet védelme mellett. Ehhez modernizációra, technikai-technológiai fejlesztések támogatására van szükség. A fenti célok gyors megvalósítása érdekében a 2021-27 közötti időszak európai uniós vidékfejlesztési forrásait a lehetséges maximális nemzeti társfinanszírozással egészítjük ki. Tenni kell az erőviszonyok kiegyensúlyozottabbá tételéért az élelmiszer-ellátási lánc mentén.

Az egyes térségek adottságaihoz igazodó helyi fejlesztési programokkal kell fokozatosan lehetővé tenni a vidéki térségek prosperitását, gazdaságuk élénkítését, az esélyek fokozatos kiegyenlítését az egységesen gyarapodó nemzet víziójának megvalósítása érdekében.

A magyar agráriumban az egyéni és családi gazdálkodóknak, a szövetkezeti és a társas vállalkozásoknak egyformán megvan a saját helyük és fontos szerepük. Az agrárpolitikának a kis- és nagyobb gazdaságok egymást kiegészítő, hatékony működését kell támogatnia, egyöntetűen szolgálva a földből élők gyarapodását, egységesen segítve a mezőgazdaság és a falvaink fejlődését, elkerülve, hogy a hatalmi érdekek egymás kárára érvényesüljenek.

Nem kizárólag egyéni vagy társas, kis- vagy nagyüzemekben, hanem rendszerben szükséges gondolkodni, ezért helyre kell állítani az állam szervező és fejlesztő feladatait. Szembenállás helyet az együttműködésre kell építeni.

Az állam aktív földpiaci jelenlétével és elővásárlási jogával fel kell lépni a spekulációs célú földvásárlásokkal szemben. Véget kell vetni a spekulációs célú földvásárlásnak, és ezzel a további tőkekivonásnak a mezőgazdaságból. Létre kell hozni a helyi földbizottságokat, hogy valóban a helyben élők kapjanak beleszólást a helyi földügyekbe.

Széleskörű civil kontroll mellett felül kell vizsgálni a lezajlott termőföldértékesítési programot. Az ágazati szereplők bevonásával olyan földforgalmi szabályozást kell alkotni, amely garantálja, hogy a föld valóban azé legyen, aki megműveli, és hosszú távú kiszámítható jogállami garanciák mellett garantálja a bérlővédelmet. A földhasználat stabilitását garantálni kell, beleértve, hogy a földtulajdonát a cég tulajdonosa és a munkavállalója korlátozástól mentesen bérbe adhassa a saját társaságának.

Mindazon faluközösségeknek, amelyek képesek megszervezni a termőföld közös hasznosítását és az erre épülő feldolgozótevékenységet, legyen lehetőségük közösségi földhasználati viszonyt létesíteni. Ehhez is az állam aktív földpiaci jelenlétére van szükség, és valódi, egyenlőségen alapuló szövetkezeti rendszeren kell alapulnia.

A termőföld termőképességének megőrzését célzó nemzeti programot kell indítani.

Akik legalább öt évre vállalják az ökológiai gazdálkodást, az induláshoz az állam nyújtsa az első hektár termőföld használatát. A vidéki térségek jelentős mértékű használatból kiesett, elhagyott területtel, zártkerttel rendelkeznek, ezért egyszerűsíteni és ösztönözni kell ezek összevonását, használatba vételét.

Elfogadhatatlan, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére hivatkozva embereket a tulajdonuktól megfosszanak, illetve a versenyképes tevékenységet akadályozzák. Ezért nem a földek további aprózásával (kimérés), a tulajdonosok kifosztásával (bekebelezés), hanem a földhasználati szabályok megváltoztatásával kell a problémát rendezni.

Teljes egészében felül kell vizsgálni a támogatási rendszert. Azokat a nagyobb gazdálkodókat célszerű támogatni, akik saját megélhetésük mellett másokat is foglalkoztatnak. Ezért az uniós döntésnek megfelelően nagyságrendileg 300 hektár felett csak az kapjon támogatást, aki munkavállalókat foglalkoztat. Ennek érdekében élünk a bérkompenzáció lehetőségével.

A vidék felemelkedéséhez elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságon kívül is értékteremtő munkahelyek jöjjenek létre. A valós foglalkoztatás ösztönzése mellett támogatni kell kiegészítő tevékenységek indítását (melléküzemági jellegű rendszerben), amennyiben az érintett területen nem racionális a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növelése. Lehetőségnek és segítségnek is lennie kell arra, hogy a tevékenység más ágazat irányába bővüljön.

Az intézményrendszer tekintetében: radikálisan csökkenteni kell a határidőket: nem engedhetők meg a ma jellemző akár éves csúszások. Az államnak példát kell mutatnia és élen kell járnia az ügyintézési idő csökkentésében. A kamarai rendszert a jelenlegi formájában meg kell szüntetni: önkéntessé és ingyenessé kell tenni, és mentesíteni kell a politikai befolyásoltságtól.

Segíteni kell a magyar exportpiac fellendítését. A hatékony, jelentős hozzáadott értékű, magas feldolgozottságú termékek arányának jelentősen növekednie kell. Az élelmiszeripar esetében támogatni kell a modernizációt, és arra kell ösztönözni, hogy elsősorban hazai alapanyagot dolgozzon fel. Az élelmiszertermelés esetében kiemelt szerep jut az állattenyésztőknek mint alapanyagtermelőknek. Beszállítói programokkal, az értékesítési szervezetek megerősítésével kell segíteni, hogy az állattenyésztőknek minél biztosabb pozíciója legyen. A kertészet területén is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek hatására kiszámíthatóbbá válnak az alapanyagok felvevőpiacai, így ösztönözve a gazdálkodókat a nagyobb termelési értékű kertészeti kultúrák előállítására. Sikeres mezőgazdaság nincs sikeres élelmiszeripar nélkül és fordítva. Egységként kell kezelni az alapanyagtermelést és a ráépülő feldolgozóipart, a feldolgozott termékek piacra jutását segítve.

Kistérségi támogató intézményrendszer felállításával kell segíteni a hazai gazdálkodókat, a vidéki termelőket abban, hogy minél egyszerűbb feltételek és minél kevesebb többletteher mellett egyre több termékük jelenjen meg a nagy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok üzleteiben, a térségi bioboltokban. Az élelmiszerárak brutális emelkedésére is választ kell adnia az új kormányzatnak. Meghatározott alapvető élelmiszer esetében be kell vezetni az 5%-os ÁFÁ-t, ezzel egyszerre segítve a fogyasztókat és a tisztességes termelőket.

Nem engedhető meg, hogy hazánkat több víz hagyja el, mint amennyi érkezik! Az öntözés fejlesztését kiemelten kell támogatni. Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelésben világszerte meghatározó, jelentőségét pedig a globális felmelegedés tovább erősíti.  Kiemelten támogatjuk a vizek helyben tartását célzó fejlesztéseket, és új beruházásokkal megteremtjük a vízvisszatartás infrastrukturális feltételeit.

Küldje meg visszajelzését itt
vagy a jelzes@kozosalap.hu címen!

    * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.