Szabad Magyarország Média és sajtószabadság

Szabad Magyarország

Média és sajtószabadság

A jelenlegi médiatörvényt és médiaalkotmányt nem tekintjük kiindulópontnak az új médiarendszer kialakításában. Szellemében és formájában új médiarendszert kell létrehozni.

Tiszta és egyszerű, átlátható és önszabályozó rendszert kell felállítani, ahol egyértelműen és jogszabály adta keretek között különül el egymástól az állami és a magán média. Az előbbi ellátja a pártatlan és sokszínű köztájékoztatás megvalósításához szükséges feladatokat; az utóbbi pedig átlátható tulajdonosi szerkezetben, a tisztességes piaci verseny és a médiaetika normáit betartva működik.

A médiatörvénynek a sajtószabadságot kell védenie, a mindenkori hatalom túlkapásaival, továbbá a hír- és véleménymonopóliumok létrehozására törekvő piaci szereplőkkel szemben.

Újjá kell építeni a hatósági intézményrendszert. Elvárás a hatósági rendszer apparátusának, elsősorban vezetői tisztségviselőinek újraválasztása során, hogy a vezető testületek összetétele politikailag és szakmailag is kiegyensúlyozott legyen. A hatósági és a finanszírozással kapcsolatos jogköröket szét kell választani.

Elengedhetetlennek tartjuk a közszolgálati média teljes újrastrukturálását a jelenleg egyetlen csúcsintézményben összevont közszolgálati média helyett. Az újrastrukturálás  fő  szempontja és vezérlőelve: a teljes függetlenség és pártatlanság szakmai és politikai tekintetben egyaránt –  úgy, hogy a finanszírozást is új, átlátható alapokra kell helyezni, megszüntetve a homályos hátterű külső vállalkozókkal végeztetett feladatok rendszerét.

Az eljövendő állami (közszolgálati) média nem viselkedhet úgy, mintha piaci szereplő lenne, ha a működését állami forrás biztosítja. Az állami fenntartású, közszolgálati médiumoknak a hirdetési piacról való kilépése elvezethet oda, hogy a közszolgálatiság valódi tartalommal töltődhessen fel. 

A magánmédiumoknak is vannak, illetve lehetnek bizonyos kötelezettségei a közszolgálatiság terén, mi több, magánmédiumok is felvállalhatnak részben vagy egészében közszolgálati műsortartalmakat, avagy teljes műsorfolyamok előállítását, amely feladatok ellátásához – műsoraik minőségi színvonalára is tekintettel – igényt tarthatnak állami támogatásokra, szigorúan politikai elvárások teljesítésétől mentesen. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy platformfüggetlen módon kapjanak támogatást a közszolgálati tartalom előállítói.

Az elektronikus médiumokra vonatkozó új szabályozás legfontosabb célja a törvényesség helyreállítása. A hatósági eljárások, a frekvenciák szétosztása során világos mérlegelési szempontokat kell meghatározni. Meg kell teremteni az érdemi jogorvoslat lehetőségét is.

A szabályozási rendszer egészének képesnek kell lennie a politikai befolyásolástól és irányítástól való függetlenség garantálására, a szabályozó hatóság(ok) hatásköreit és eljárásait meghatározó jogszabályokkal. Az új médiatörvénnyel szemben alapvető elvárás, hogy minden korlátozást törvény írjon elő, és csak a szükséges mértékben. A kommunikáció szabadságát szabályozó normáknak világosaknak kell lenniük mind jogi értelemben, mind pedig a jogsértés következményeit illetően.

Helyre kell állítani a Magyar Távirati Iroda önállóságát, és megfelelő állománnyal rendelkező, a közszolgálatiság jegyében működő állami hírügynökséget kell létrehozni. Önálló televíziós és rádiós, valamint külön hírügynökségi gazdasági társaság létrehozása szükséges, működtetésükért holding típusú közmédia-intézménynek kell felelnie. A közmédia holding szakmai, tartalom-előállítási kérdésekbe nem szólhat bele, ezeket nem véleményezheti, illetve nem döntheti el. Átlátható szervezeti működést kell kialakítani, felszámolva az irányítási felelősséget elmosó párhuzamosságokat.

Vissza kell adni a regionális médiumok szerepét és elveszett presztízsét. Ismét életre kell kelteni függetlenségüket, kiegyensúlyozottságukat, és garantálni kell, hogy ne kerülhessenek politikai befolyás alá.

Az álhírek, “fake news”-ok mára politikai, titkosszolgálati fegyverré váltak.  Az oktatásban külön súlyt kell szentelni az álhíreknek, az adathalászatnak és a többi digitális veszélynek, hogy a gyermekek már nagyon fiatalon megtanulják, hogyan ismerjék fel ezeket.

A Magyar Tudományos Akadémiával, a médiahatósággal, a civil szakértői körökkel, a parlamenti pártokkal és a főbb tartalomszolgáltatókkal együtt létre kell hozni egy digitális tényellenőrző („factcheck”) bizottságot, amely követi az álhíreket, és tudományos alapon cáfolja ezeket.

Küldje meg visszajelzését itt
vagy a jelzes@kozosalap.hu címen!

    * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.