Szabad Magyarország Alkotmányozás

Szabad Magyarország

Alkotmányozás

A NER – visszaélve a parlamenti többségével – egypárti alkotmányt (alaptörvényt) hozott létre. Felszámolta a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, szakított a köztársasági hagyományokkal és a demokratikus hatalomgyakorlással, ezért közjogi tekintetben az ország előtt alkotmányozási feladat áll.

A közhatalom alkotmányos gyakorlásának kereteit kell felépíteni, melyben a három alkotmányos alapelvnek: a jogállamiságnak, a demokratikus hatalomgyakorlásnak és a hatalommegosztásra épülő államszervezetnek együtt kell érvényesülnie. Az államnak szigorúan a jogszabályokhoz kötve kell működnie.  A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a népszuverenitás, a hatalommegosztásra épülő államszervezet pedig a fékek és ellensúlyok klasszikus rendszerét jelenti, a korlátlan hatalom megakadályozására.

A nemzet alkotmánya nem lehet kirekesztő. Ezért, megtartva az Országgyűlés koordinatív, kezdeményező és döntéshozó szerepét az alkotmányozás folyamatában, széleskörű társadalmi konzultációt kell indítani az új alkotmányról. Az új alkotmány az Országgyűlés döntését, majd alkotmányozó népszavazást követően léphet hatályba. A nemzet alkotmányát mindenki sajátjának kell, hogy érezze, abban meg kell jelennie a minden polgár értékrendjét képviselő deklarációknak és normáknak is. Plurális, sokszínű, a felvállalt alapértékeinket megjelenítő és deklaráló alkotmányt kell létrehozni..

A preambulumban hivatkozni kell a – hazánk régi-új nevén – Magyar Köztársaságnak az európai és a nemzetközi közösséghez tartozására, a magyar és az európai kultúra értékeire, és arra, hogy az alkotmány szellemiségét az egyetemes emberi jogok értékei adják; az alkotmány célja az emberi és állampolgári jogok garantálása, ezek védelme; a jogállamiságnak és a népszuverenitásnak az előzőekkel összhangban álló tiszteletben tartása. Az alkotmányozás céljaként kell meghatároznia, hogy a rendszerváltás alkotmányának eredményeit továbbfejlesztve azt további értékekkel gyarapítsa, ezek között pedig nélkülözhetetlen a jogállami berendezkedés megőrzése, védelmének további garanciákkal való megerősítése. Kiemelt értékként hangsúlyozni kell Magyarország elkötelezettségét abban, hogy folytatódjon az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamata, valamint az Európai Unió közös értékeinek védelme, amely értékeket a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában kell megvalósítani.

Elengedhetetlen, hogy a demokrácia védelme, a jogállami működés kiteljesedése érdekében az új alkotmány:

  • arányosabb választási rendszert alapozzon meg,
  • garanciális szabályokat tartalmazzon az erőszakszervezetek és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának tilalmát illetően,
  • biztosítsa a sajtószabadság érvényesülését,
  • egyértelműen álljon ki az állam és az egyház elválasztása mellett,
  • rögzítse az államhatalom kötelezettségeit a kisebbségek és nemzetiségek jogainak védelme érdekében,
  • pontosabban határozza meg az állam és az önkormányzatok szerepét, feladataik ellátásának feltételeit,
  • erősítse az alapvető jogok védelmének garanciáit, kiemelten biztosítsa az élethez és az emberi méltósághoz való jog elsődlegességét, korlátozásának tilalmát,
  • tiltsa meg, hogy jogszabály visszamenőleges hatállyal állapítson meg vagy tegyen terhesebbé kötelezettséget, nyilvánítson valamely magatartást jogellenessé.

A közjó szempontjainak érvényesülése érdekében az új alkotmány

  • fogalmazza meg az állam szerepvállalásának kereteit a területi, szociális, etnikai, illetve minden más egyenlőtlenség és esélykülönbség mérséklése érdekében,
  • fogalmazzon meg alapvető elveket a közpénzügyek kezeléséhez,
  • határozottan álljon ki a környezettudatos gazdálkodás és életmód szempontjainak érvényesítése mellett, szigorúan korlátozza a környezetkárosító tevékenységeket,
  • rögzítse az érdekegyeztetés kereteit; a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek, a szociális partnerek együttműködésének legalapvetőbb elveit és intézményeit; a sztrájkjog érvényesítésének garanciáit,
  • rögzítse az igazságos közteherviselés elvét: azt, hogy a nagyobb vagyon többletkötelezettséggel jár.

Az emberek boldogulása érdekében az új alkotmány:

  • pontosabban határozza meg a munkához való jog tartalmát, valamint a munkavállalók védelme érdekében az elbocsátások szabályait,
  • rögzítse a szociális ellátáshoz való jog feltételeit, határozza meg a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog érvényesüléséhez kapcsolódó állami feladatok kereteit,
  • határozza meg a családtámogatásra, a gyermeknevelés támogatására való jogot,
  • határozza meg a lakhatáshoz való jogot,
  • tartalmazzon garanciákat az egészséges környezethez való jog, valamint az egészségvédelem és az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülése érdekében,
  • garanciákkal védje a fogyasztók jogait.

A gazdaság hatékonyabb, biztonságosabb működése érdekében az új alkotmány:

  • alkotmányos értékként rögzítse a vállalkozások működését alapvetően befolyásoló szabályok stabilitását, kiszámíthatóságát és átláthatóságát,
  • tiltsa meg az adótörvények év közben történő módosítását, valamint a vállalkozásokat és magánszemélyeket visszamenőleges hatállyal érintő jogszabály-módosításokat,
  • hangsúlyozza a kollektív megállapodások fontosságát,
  • közpénzből történő finanszírozás esetén írja elő a kifizetések teljes transzparenciáját, valamint a jelenleginél lényegesen kiterjesztőbben határozza meg a közpénz fogalmát.

A demokratikus jogállam működésének szabályozása mellett az új alkotmány:

  • rögzítse Magyarországnak az EU-tagságából és NATO-tagságából is következő euro-atlanti elkötelezettségét,
  • hangsúlyozza, hogy Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik valamennyi környező országgal,
  • pontosan fogalmazza meg a határon túl élő magyarokkal kapcsolatos állami felelősség tartalmát.
  • Az alkotmány az alapjogok és az alkotmányos államrend legalapvetőbb szabályainak módosítását két egymást követő parlamenti ciklusban, a megválasztott országgyűlési képviselők kétharmad részének igen szavazatával és népszavazás általi megerősítésével tegye lehetővé.

A kormányozhatóság megteremtése érdekében

  • el kell törölni a jelenlegi rezsimet ideológiailag és strukturálisan megalapozó alaptörvényi rendelkezéseket,
  • a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenteni kell, vissza kell állítani a kormány döntési kompetenciáját a közfeladatok ellátásában és a közigazgatás szervezésében,
  • el kell távolítani a pártkatonákat a független testületek és intézmények éléről.

Mindez az alkotmányos intézmények tekintetében is jelent feladatokat.

El kell gördíteni az akadályokat a népszavazás útjából. Biztosítani kell a népi kezdeményezés jogát. Az új alkotmánynak pontosabban kell meghatároznia a tiltott, illetve kötelező tárgyköröket. Lehetővé kell tenni, hogy összetettebb közpolitikai kérdésekben is lehessen alulról induló népszavazást tartani. Ezzel összefüggésben felül kell vizsgálni a kezdeményezők és a képviseleti szerv együttműködésének kereteit a pontos népszavazási kérdés kialakítása tárgyában.

Az Országgyűlés működését vissza kell alakítani a jogállami elveknek megfelelő gyakorlatra. A kormánynak tisztelnie és a kisebbségi jogokat is szem előtt tartva partnerként kell kezelnie a törvényhozást.

A köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza, és a köztársasági elnök ne a végrehajtó hatalom (kormány) részeként, hanem annak ellensúlyaként működjön. Az elnök hatásköre bővüljön; az ismételt törvényhozási mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések esetén kezdeményezhesse az országgyűlésnél, hogy az mondja ki feloszlását.

Az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl is az Országgyűlés válassza meg az összes képviselő legalább kétharmadának támogatásával. A jelölés ne kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon. Az Alkotmánybíróság létszámán, a mandátumuk 12 éves hosszán, az újraválaszthatóságuk kizárásának szabályán nem szükséges változtatni. Az alkotmánybírák esetében a bírákkal azonos nyugdíjkorhatárt célszerű megállapítani: a megválasztott alkotmánybírák a 70. életévük betöltését követően ne maradjanak hivatalban. Meg kell szüntetni azt a korlátozást, hogy az Alkotmánybíróság ma nem vizsgálhatja felül teljeskörűen a jogszabályokat. Jelentősen szélesíteni kell az utólagos normakontroll kezdeményezésére jogosultak körét, helyreállítva az „actio popularis” jogintézményét. Az alkotmányjogi panasz jogintézményét meg kell tartani. Az alkotmánynak deklarálnia kell, hogy az Alkotmánybíróság jogosult az alkotmánymódosító javaslatok utólagos normakontrolljára.

A bíróságokat érintő legfontosabb rendelkezéseket a szervezeti törvényekből át kell emelni az alkotmányba, és a bírósági igazgatási modellt alapvetően át kell alakítani. A bírói függetlenség  szükségszerű elemeiként ki kell mondani, hogy az ítélkező bíró nem utasítható: a döntését szabadon, saját elhatározásából hozza meg, és a státuszában független. A bírói önigazgatási szervek legfontosabb feladatának a bírói státusszal összefüggő olyan döntések meghozatalát tartjuk, amelyeknek valódi hatásai lehetnek az ítélkezési tevékenység, más szóval a bírói függetlenségre. Ezért az a célszerű, hogy a bírói önigazgatás szerveként működő, a bíróságok legfelsőbb szintű igazgatását ellátó tanács hozza meg a bírói státusszal kapcsolatos döntéseket. Ennek a tanácsnak ne lehessen politikus tagja. Az Országos Bírósági Hivatalt meg kell szüntetni, és a tanácsnak legyen – adminisztratív funkciót betöltő – hivatala. A bírói státuszt érintő – nem szervezeti – jellegű szabályozást is célszerű újragondolni a bírói függetlenség megerősítése érdekében. A bírósági költségvetési fejezetben automatizmusként kell bevezetni, hogy a támogatás összege ne lehessen kevesebb az előző évinél. A bírák nyugdíjkorhatárát – igazodva több mint egy évszázados hagyományunkhoz – 70 éves korban célszerű meghatározni. Elismerve és megtartva a Kúria jogegységesítésben betöltött kiemelten fontos szerepét, a legfelsőbb bírói testület már-már jogalkotói alkotmányos jogállásra emlékeztető hatásköreit meg kell szüntetni.

Erősíteni kell az eljáró ügyészek függetlenségét. Az eljáró ügyész a munkáját nem utasítás alapján végzi. Csak kivételes esetben és írásba foglalt indokolással utasítható az eljáró ügyész vádemelésre vagy vádejtésre. Az ügyészség közjogi helyzetét a szakmai egyeztetések eredményeképpen kell meghatározni. Csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez.

Korrupcióellenes Főügyészséget kell létrehozni. A korrupcióellenes főügyész bevonásával haladéktalanul meg kell teremteni a számonkérés jogszerű és hatékony rendszerét; széles körű átláthatósági csomag elfogadását kell az Országgyűlés elé terjeszteni, és átláthatóvá kell tenni a kormányzat közpénzfelhasználás és a pártfinanszírozási rendszert.

Az országgyűlési biztosoknak önállóaknak kell lenniük. A korábbi jogköreiket ismételten meg kell kapniuk. A mandátumuk 6 évre szóljon, és ne legyenek újjáválaszthatók. Az ombudsmani tisztségre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket magának az Alkotmánynak kell rögzítenie.

Meg kell szüntetni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, helyette az Országgyűlésnek információs biztost kell választania, aki ombudsmani jogalkalmazási hatásköre mellett más alapjogvédelmi és hatósági funkciót, így az adatnyilvánossággal (információszabadsággal) kapcsolatos szabályok feletti felügyeleti jogkört is ellátja.

Meg kell teremteni a közpénzügyi intézmények függetlenségét. Garantálni kell az Állami Számvevőszék független működését, meg kell teremteni a döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetőségét.

Modern, szakmai alapokon és befolyásmentesen működő közigazgatási szervezetrendszert kell teremteni. A XXI. századi közigazgatás legfőbb feladata az állampolgárok hatékony szolgálata és a jogszabályok betartatása. Ennek érdekében meg kell szüntetni a kormánymegbízotti pozíciót. A közigazgatásban dolgozók számára anyagi és erkölcsi megbecsülést biztosító életpályamodellt kell kialakítani, amely megszünteti a jelenlegi kiszolgáltatottságukat. A kormányhivatalokhoz került országos hatáskörű szakigazgatási szerveknek vissza kell kapniuk az önállóságukat, és élükre szakmai vezetőket kell kinevezni.

További, a közjogot érintő feladatok is vannak:

  • át kell értékelni az állami szervek és az állampolgárok viszonyát, csökkentve az állampolgárok kiszolgáltatottságát (a hatósági, bírósági eljárásokban),
  • nyilvánosságra kell hozni az ügynöklistákat,
  • újra kell gondolni a teljes végrehajtási rendszert, és meg kell teremteni az aktívabb állami szerepvállalást,
  • hatályon kívül kell helyezni a civilek megbélyegzését szolgáló jogszabályokat, és növelni kell a közfeladatot ellátó civil szervezetek támogatását,
  • a történelmi és társadalmi fejlődés eljutott arra a fokára, hogy létrejöjjön az állatok önálló, a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos kötelezettségen túlterjedő alkotmányos védelme.

Küldje meg visszajelzését itt
vagy a jelzes@kozosalap.hu címen!

    * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.