Sikeres Magyarország Bér és munkaügy

Sikeres Magyarország

Az államnak szerepet kell vállalnia abban, hogy a piacgazdaság, a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság hosszútávú együttes feltételeit alakítsa ki. A tisztességes munka, a tisztességes megélhetés, a létbiztonság, a tanulás, az egészséges élet lehetősége mindenki számára – ez a gazdaságpolitika legfontosabb célja.

Bér és munkaügy

A legkisebb adható munkabér vásárlóerejének kiszámítható és érdemi módon emelkednie kell. A minimálbér mértékének meghatározása közös európai szabályozás felé mozduljon el, a vásárlóerő-paritás figyelembevételével. A Kelet- és Nyugat-Európa közötti hatalmas bérszakadékot tendenciózusan csökkenteni kell azáltal, hogy az Európai Unió szintjén is olyan megoldásokat kell kezdeményezni, amelyek eredményesen képesek hatni e cél érdekében. Az uniós és hazai gazdaságfejlesztési támogatások esetében a bérszínvonal emelését is vizsgálandó szemponttá kell tenni. Hosszabb távon fel kell zárkózni az EU átlagos bérszínvonalához. A magyarországi minimál- és átlagbérnek kell a legerősebbé válnia a térségben.

A közszférában dolgozók bérszínvonalát is emelni kell.

Változtatni kell a munkavállalói érdekvédelmet fegyvertelenné tevő, a sztrájkokat ellehetetlenítő szabályozáson, különösen a kötelező elégséges szolgáltatások esetében. Több jogot és több lehetőséget kell biztosítani a szakszervezeteknek. Nyugat-európai mintára erős jogosítványokkal kell felruházni a munkavállalók és munkaadók képviselőit vállalati, iparági és nemzetgazdasági szinten, hogy bérmegállapodásokat köthessenek. Ösztönözni kell jogi előnyök biztosításával, majd ki kell terjeszteni a kollektív megállapodások rendszerét az ágazatok többségére.

Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó ugyanazokkal a munkavállalói alapjogokkal rendelkezzen: egyetlen álláshely sem állhat fenn munkaszerződés és tisztességes fizetés nélkül. A „rabszolgatörvényként” ismert szabályozást haladéktalanul el kell törölni, majd pedig (a szakszervezetekkel történő egyeztetésekre kellő időt szánva) a munkavállalói jogokat is figyelembe vevő új munkajogi kódexet kell megalkotni.

Egyenlő munkáért egyenlő bér jár származásra, nemre, életkorra, világnézetre való tekintet nélkül. Senkit se érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon a származása, neme vagy életkora alapján.

Kiemelt fontosságú az anya- és családbarát szemlélet meghonosítása, minél szélesebb körben, így a munkahelyeken is, különös tekintettel a gyermeket egyedül nevelő anyákra és apákra.

Nagy figyelmet kell fordítani mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíj előtt állók munkaerőpiaci védelmére, az 55 év feletti munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének javítására. Egyetlen nyugdíjast se érhessen hátrányos megkülönböztetés, ha úgy dönt, hogy nyugdíjasként is tovább szeretne dolgozni! Ösztönözni kell a nyugdíjas státuszúak munkavállalását, ha munkaerőhiány által sújtott munkakörben kívánnak dolgozni, és egészségük, mentális állapotuk ezt lehetővé teszi. A közszférában meglévő kényszernyugdíjazást meg kell szüntetni.

Az álláskeresési járadéknak elegendőnek kell lennie a mindenkori alapvető megélhetésre. Nem maradhatunk az Európai Unió sereghajtói az álláskeresési járadék folyósítási idejét és mértékét tekintve.

Célzott képzésekkel, támogatott foglalkoztatással, az utazás és szükség esetén a lakhatás támogatásával kell segíteni a mélyszegénységben, kistelepülésen élő emberek, köztük roma honfitársaink munkába állását. Karriercentrumokkal és civil szervezetek bevonásával, az aktív munkaerőpiaci eszközök, képzés és támogatások rugalmas alkalmazásával kell segíteni, hogy minden álláskereső a képzettségének és képességeinek megfelelő munkához juthasson.

A távmunka lehetőségeinek bővítését ösztönözni kell azokban munkakörökben, ahol megvalósíthatóak. Bővíteni kell a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás keretrendszerét. A távmunkáról szóló szabályozás frissítésével el kell érni, hogy az ilyen típusú munkavégzésre történő átállás ne jelenthessen a korábbi, azonos munkahelyen, azonos munkakörben végzett munkánál jelentősen és irreálisan nagyobb munkaterhet. Éles határokat kell húzni annak érdekében is, hogy a munkaidő után és hétvégén ne lehessen a munkavállalókat általuk nem vállalt munkára kényszeríteni. A járvány miatt részmunkára kényszerültek esetében is figyelni kell a munkavállalók érdekeinek az érvényesülésére.

Olyan, valódi és hasznos közmunkaprogramot kell alkotni, ahol a közmunkások szakmai tudását is figyelembe veszik, és minél hatékonyabban kihasználják a helyi termelés és gazdálkodás erősítésére. A közmunkaprogramot alkalmassá kell tenni arra, hogy képzettséget tudjon adni, illetve bővíteni tudja a meglévő tudásszintet. Az ezt igénybe vevő közfoglalkoztatott ezzel magasabb anyagi megbecsüléshez juthatna, és a megszerzett gyakorlati szakmai tapasztalat birtokában a munkaerőpiacra is hatékonyabban tudna átjutni. A közmunkában történő foglalkoztatásért járó díjazást érdemben emelni kell.

Kormányzati forrással előkészítő programot kell lefolytatni a négynapos munkahét széleskörű elterjesztésével kapcsolatban; középtávon az a célunk, hogy ne csak a bérek zárkózzanak fel a nyugat-európai szintre, hanem az ottani tervekhez hasonlóan rövidebb munkaidőben lehessen dolgozni.

Küldje meg visszajelzését itt
vagy a jelzes@kozosalap.hu címen!

    * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.