Okos Magyarország Közoktatás

Okos Magyarország

Az ország és polgárai sikereinek kulcsa ma is a mindenki számára elérhető, jó minőségű tanulási lehetőség, amely kreativitásra, közös tevékenységre, a modern technológia felhasználására, önálló gondolkodásra készít fel, és amely minden tanuló számára esélyt teremt és csökkenti a társadalmi hátrányokat. Ehhez olyan oktatási rendszer kell, amely használható, korszerű, mindenki számára elérhető tudást nyújt, lehetővé téve a tanulók sokoldalú képességének és tehetségének kibontakoztatását, a sikeres élethez és munkavégzéshez szükséges kompetenciák megalapozását, és támogatja a személyiség fejlődését.

Az oktatási rendszer az óvodától kezdve egészen a felsőfokú tanulmányokig és a felnőttképzésig olyan egységes egész, amely egész életünkön végigkísér bennünket. Az oktatással kapcsolatos folyamatok szakszerű és egységes kezelésére elengedhetetlen, hogy az oktatás minden területét (a köz- és felsőoktatást, a szakképzést és felnőttképzést is) átfogó Oktatási Minisztérium működjön, a szakmai konzultációk és az érdekegyeztetés rendszere épüljön újjá, és a döntéseket támogató oktatáskutatói háttér épüljön ki.

Közoktatás

Az iskolarendszer a társadalmi szakadékok áthidalásának hatékony eszköze kell, hogy legyen. A szakmai feltételek megteremtésével meg kell szüntetni a hátrányos helyzetű diákok elkülönítését. Elengedhetetlen a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítása a lemorzsolódás csökkentésének, valamint a középiskolai rendszer modernizálása az érettségit adó képzésben részt vevő diákok arányának növelésére. Kiemelt erőforrásokat, megfelelő szakmai és pénzügyi feltételeket kell összpontosítani a vegyes társadalmi összetételű, innovatív iskolák számára.

Az esélyegyenlőség fontos feltétele, hogy az oktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a diákok sokféleségéhez, eltérő, esetleg speciális igényeihez, tanulási problémáihoz, különböző tehetségéhez. Kiemelt támogatást kell nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak és az őket tanító tanároknak, iskoláknak.

Az iskola előtti (a gyermekek egyenlő esélyei, oktatási sikeressége szempontjából meghatározó) időszak segítésére meg kell erősíteni a védőnői hálózatot, a családsegítő szolgálatokat, fejleszteni kell a kisgyermekes családokat támogató szociális rendszert. Minden gyermek számára elérhetővé kell tenni a kora gyermekkori ellátásokat (bölcsőde, óvoda stb.) és a korai fejlesztést, ki kell bővíteni a „Biztos Kezdet” házak hálózatát. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy – amennyiben erre képesek – a többi gyermekkel együtt fejlődhessenek.

A tananyag mennyiségét és tartalmát ésszerűsíteni kell: zsúfoltság nélküli tartalmi szabályozást kell bevezetni. A diákok, a pedagógusok leterheltségét csökkentve nagyobb teret kell hagyni a kritikai gondolkodás, a vitakultúra, a problémamegoldás fejlesztésére. A szakképzésnek használható nyelvtudást, az érettséginek pedig legalább egy idegen nyelv középfokú elsajátítását kell nyújtania.

A hatások részletes felmérése, kiterjedt szakmai vita és a szükséges feltételek megteremtése után kerülhet sorra a közoktatás szerkezetének módosítása is. Az általános iskola első időszakát meg kell hosszabbítani, annak érdekében, hogy a gyermek az alapkészségeket (írás, értő olvasás, számtani alapműveletek) biztosan elsajátíthassa. Az alapszakasz meghosszabbításával párhuzamosan fokozatosan ki kell vezetni az azt megtörő nyolc évfolyamos szerkezetváltó iskolákat.

Az alternatív iskolák képzési programját korlátozó szabályoknak meg kell szűnniük.

Mindenkinek legyen joga ahhoz, hogy gyermekeit világnézetileg semleges nevelési-oktatási intézménybe járathassa, óvodától a középiskola befejeztéig. Az egyházi óvodák, iskolák az állami oktatás kiegészítői, ne pedig helyettesítői legyenek. Az egyházi oktatási intézmények esetében az a méltányos, ha az állami intézményekkel azonos finanszírozást kapnak, és azokkal egyenlő kötelességek terhelik őket.

Alapvető fontosságú a tanárok bevonása és tapasztalataik, véleményük beépítése az oktatáspolitikai célok és eszközök kialakításakor. Ezért helyre kell állítani az érdekegyeztetés rendszerét, a szakszervezetek jogosítványait, és a szakmai szervezeteket is be kell vonni a döntések előkészítésébe.

A KLIK-et megszüntetve a helyi közösségeket kell döntéshozó helyzetbe hozni. Az oktatás-nevelés a pedagógusok hivatása: nekik kell szélesebb teret kapniuk az önálló tanulás-szervezésre. Helyre kell állnia az iskolák pedagógiai szabadságának és a tantestületek jogosítványainak a szakmai döntésekben, a vezetők kiválasztásában, a tankönyv- és taneszköz-választásban. Olyan fenntartói rendszernek kell működnie, ahol a döntéseket a helyi viszonyokat, problémákat ismerő helyi szereplők hozzák, és ahol hatékonyan és hosszú távra tervezve történhet az iskola életének mindennapi szervezése. Az oktatás magas színvonalát újszerű minőségfejlesztési és teljesítményértékelési rendszerekkel kell garantálni.

Növelni kell a közoktatás költségvetési részesedését: a cél az oktatási kiadások esetében legalább a GDP 6%-os arányának elérése, és hosszú távú garantálása. A központi költségvetésnek kell garantálnia, hogy minden diák magas színvonalú képzésben részesülhessen. A finanszírozásnak szektorsemlegesnek kell lennie, az állami, egyházi és civil oktatási intézményeknek ugyanolyan támogatást kell kapniuk.

A bérek fokozatos, kiszámítható és tényleges növelésével erősítjük a pedagóguspálya vonzerejét, és helyreállítjuk a bérek értékállóságát biztosító garanciát.

Ahhoz, hogy a pedagógusok színvonalasan tudják ellátni az oktatási és nevelési feladataikat, érdemben csökkenteni kell bürokratikus kötelezettségeiket, illetve az aránytalanul magas óraszámokat. Minden képzési intézmény számára elérhetővé kell tenni a pedagógus munkáját segítő szakemberek széles körét, a szociálpedagógustól a gyógypedagógusig, az iskolapszichológustól a pedagógiai asszisztensig. Az ő nélkülözhetetlen munkájuk jobb megbecsülésének is a bérek rendezésével kell kezdődnie. Több technikai és adminisztratív segítőnek kell a pedagógusok terheit csökkenteniük.

A tanárképzési rendszernek a tantárgyi tudás mellett a pedagógusmesterség gyakorlatára és a neveléshez, a tanulók közti különbségek kezeléséhez szükséges készségek fejlesztésére, módszertani tudásra és attitűdökre, az alkotó gondolkodásra és az ezekhez szükséges társadalmi műveltségre kell fókuszálnia. A pedagógusképzésben minden – így a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tehetséges vagy bármilyen speciális igénnyel tanítandó – gyermek oktatására, nevelésére fel kell készíteni a tanárokat.

Küldje meg visszajelzését itt
vagy a jelzes@kozosalap.hu címen!

    * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.