Gondoskodó Magyarország Idősek védelme

Gondoskodó Magyarország

Az idősek és nyugdíjasok védelme

Idős embertársainknak megbecsülést, tiszteletet, biztos megélhetést kell kapniuk.

A nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás újraépítésével kell gondoskodni az egészség megőrzéséről, a gyógyításról és a kiszámítható, stabil megélhetésről. Olyan nyugdíjrendszert kell felépíteni, amely garantálja az időseknek és a ma még aktív dolgozóknak, hogy nyugdíjasként tisztes körülmények között éljenek. A mindenkori nyugdíjasok számára egyaránt fontos a biztos megélhetés, és az, hogy a korábbi jövedelmüket megfelelően pótolják. Ennek érdekében szükséges a mai nyugdíjrendszer korrigálása és egy hosszú távú átalakítás megkezdése, amely biztosítja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is.

Az idősek társadalmi megbecsülését nem lehet csupán nyugdíjkérdésként kezelni. A létbiztonság megteremtése a legsürgetőbb, de biztosítani kell a hozzáférhető és megfelelő szintű ápolást, egészségügyi ellátást is számukra, és tenni kell az időskori elmagányosodás ellen is. Mindezek érdekében nemcsak állami beavatkozásokra van szükség, hanem az egyének, a civil szervezetek, az egyházak, és a helyi közösségek bevonása is elengedhetetlen a piacon elérhető szolgáltatások mellett. Az átalakítások során elengedhetetlen a megfelelő szakmai-társadalmi párbeszéd és támogatás kialakítása.

Hosszú távon olyan több pilléren álló nyugdíjrendszert kell kidolgozni, amely egyrészt minden időskorú honfitársunknak garantálja a biztos megélhetést, másrészt a maihoz hasonló, társadalombiztosítás alapú munkanyugdíjon alapul. Egyúttal azt is lehetővé kell tenni, hogy a mindenkori aktív munkavállalók évente tájékoztatást kapjanak a nyugdíjjal kapcsolatos adataikról és arról, hogy adott pillanatban mennyi lenne a nyugdíjuk: az egyéni nyugdíjbiztosítási nyilvántartásnak tartalmaznia kell a keresetet, a levont nyugdíjjárulékot és a szolgálati időt.

A nyugdíjrendszer harmadik pilléreként fiatal kortól támogatni, adókedvezményekkel ösztönözni kell az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági formákat. El kell érni, hogy az átlagnyugdíj és az átlagkereset aránya ismét meghaladja a 60%-ot.

Az új alkotmányban kell rögzíteni az állam kötelezettségét a nyugdíjrendszer fenntartásában, a méltó időskor biztosításában.

A nyugdíjmegállapítás során lehetővé kell tenni, hogy a korhatártól lefelé és felfelé is rugalmas legyen a nyugdíjba vonulás lehetősége (a megfelelő bonus-malus szabályozással). A nők számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a 40 évi jogosultsági idő megszerzése után továbbra is csökkentés nélkül, a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulhassanak.

Csökkenteni kell a nyugdíjak közötti, azok megállapításakor keletkező, kirívóan nagy különbségeket, és meg kell akadályozni a milliós nyugdíjak kialakulását. 

A szolgálati idő számításánál a skála a töredékévet annak hosszával arányosan ismerje el.

Jelentősen meg kell emelni a teljes jogú öregségi nyugdíj minimumát: az a cél, hogy elérje a nettó minimálbér 50%-át.

A nyugdíjemelés növelése, az értékvesztett, alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében olyan nyugdíjemelési rendszert kell bevezetni, amely vegyes indexáláson alapul, mindenkinek garantálja a nyugdíjak (nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított) reálértékének megőrzését és ezen felül azt, hogy a gazdasági növekedés eredményéből is részesüljenek a nyugdíjasok. Az inflációkövetést mindenki számára garantálni kell, az ezen felül járó többletből pedig azok számára kell magasabb ellátást nyújtani, akiknek alacsonyabb a nyugdíja. A 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését folytatni kell.

Fenn kell tartani és meg kell duplázni a kivételes nyugellátás-emelés, a kivételes nyugdíj-megállapítás, valamint az egyszeri segély éves keretét.

A nyugdíjas szegénység mérséklése érdekében a szociális rendszeren keresztül kell kiegészíteni annak a jövedelmét, akinek a jövedelme a nyugdíjak emelésével sem éri el a minimális megélhetési szintet.

Mindezek mellett újra meg kell teremteni és garantálni kell a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer jogi, pénzügyi (finanszírozási) biztonságát és az ellátórendszert működtető igazgatási rendszer önállóságát. Garantálni kell, hogy amennyiben a Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevételei nem elégségesek, akkor a központi költségvetés azt a szükséges mértékben kiegészíti az adóbevételek terhére.

 Az idősek, a nyugdíjasok helyzetének figyelemmel kísérése, a helyzetüket érintő intézkedések megalapozása érdekében a kormánynak együtt kell működnie a nyugdíjasok civil szervezeteivel. A társadalmi párbeszéd keretében ismét létre kell hozni a valódi véleményformáló testületként működő, konzultációs és javaslattevő négyoldalú Idősügyi Tanácsot. Ebben a nyugdíjas szervezeteknek, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseleteknek, valamint a kormány képviselőinek kell helyet kapniuk.

Az időskorúak társadalmi védelme érdekében hosszú távon be kell vezetni az ápolásbiztosítás rendszerét, amely intézményes választ kínál a társadalom idősödésének következményeire. Gondoskodási rendelvényt kell bevezetni, amellyel az ellátásra jogosult maga választja ki a szociális szolgáltatások kínálatából a számára elérhető legmegfelelőbb megoldást, a finanszírozó pedig közvetlenül erre költi el az ellátottat megillető összeget.

Addig is az ápolási díj emelésével és az egyéb szociális ellátások összehangolásával több segítséget kell nyújtani az idős emberek otthoni ápolásához. A minimálbér szintjére kell emelni az ápolási díj alapösszegét, megtartva az egyes csoportok közötti differenciálást, de a gyerekek és más hozzátartozójukat ápolók között tett jelenlegi megkülönböztetést megszüntetve. A házi gondozás és a jelzőrendszeri ellátás fejlesztésével kell segíteni az idősek hatékonyabb ápolását, gondozását, kapcsolattartását, és nem utolsósorban a biztonságát.

Bővíteni kell a nappali ellátásokat, az idősklubokat, amelyek programokat, elfoglaltságot és társaságot kínálnak az idősek számára. Különösen fontos, hogy a magányos, gyakran mozgásukban is korlátozott, betegségekkel küzdő idősek ne maradjanak támasz nélkül, ezért támogatni kell az önkormányzatok ilyen jellegű feladatainak ellátását, valamint az őket segítő helyi kezdeményezéseket, civil szervezeteket. Támogatni kell az idősek civil, közösségi szerveződéseit és közművelődési tevékenységét. Az idősebb korosztályok részére is bővíteni kell a tanulást, a tájékozódást biztosító lehetőségeket, kiemelt figyelmet fordítva a digitális ismereteik fejlesztésére.

Az időskorúak megbecsülése többet jelent, mint a kiszámíthatóan és stabilan működő nyugdíjrendszer fenntartása. Legalább ennyire fontos a társadalmi megbecsülés, figyelem, a családon belül a generációk harmonikus együttélése, a nyugodt öregkor és a biztonság megteremtése. Az idősek tudása, tapasztalata felbecsülhetetlen érték a társadalom számára, amelyre a fiatalabb generációk támaszkodni tudnak.

Küldje meg visszajelzését itt
vagy a jelzes@kozosalap.hu címen!

    * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.